űú
Szégyenletes módon kezdődött a XXI. század Magyarország szempontjából. A hatalmat bármi áron megszerezni, illetve megtartani vágyó politikusok egymás elleni becstelen küzdelme mellett az ország egyre inkább lecsúszott a gazdasági lejtőn. A lakosságot tudatosan és módszeresen polarizálták, mesterségesen keltett indulatokkal az embereket egymás ellen fordították. Morálisan Európa legválságosabb állama lettünk, a korrupció hatalmas méreteket öltött s míg a politikai vezetők gazdagodtak, addig a magyarság visszasüllyedt a 20-25 évvel korábbi szintre. Az országgyűlési képviselők pusztán bábként szolgálták pártvezetőiket, egyetlen önálló döntést nem hozhattak, sőt ha a frakciófegyelmet megszegték, akkor még büntetésben is részesültek. Soha ennyire rossz presztízse nem volt még a politikusi pályának és az idő haladtával a válság egyre mélyült. A nemzet érdekében történő összefogás teljes hiányát még külföldön is meglepődve tapasztalták, az Eu tagországok közül pozitív példaként Írországot, negatívként Magyarországot emlegették. Utolsó cseppként megépítették a Kormányzati Negyedet, mely kenőpénzekkel és politikai csatározásokkal volt kikövezve, a beruházásra szánt összegnek mindössze egynegyede került felhasználásra az építkezésnél. Ez okozta a fordulatot is, hiszen a korrupt megrendelők és a hozzá nem értő vállalkozóknak köszönhetően az átadóünnepségen - ahol a kormányon lévők hangos vastapssal éltették magukat, az ellenzékiek pedig ütemes dobogással tiltakoztak – az egész épületegyüttes konstrukciós hibák miatt összedőlt, maga alá temetve az ország vezetőinek 95%-át. A tragédiát népszavazás követte, ahol a választópolgárok követelték az országgyűlés létszámának csökkentését 250 főre (bár az alkotmányról nem lehetett népszavazást tartani, de a később megválasztott parlament ellenszavazat nélkül elfogadta az alkotmány ilyen módon történő változtatását és visszamenőleg deklarálta a döntést), így az egyéni választókörzetekben nyertes politikusok, mellett, csak nagyon kevesen juthattak listáról mandátumhoz. Ezzel nagyon lecsökkent a pártok hatása a képviselőkre és a frakciófegyelmet felváltotta a valódi érdekképviselet. A kormány tagjai csak olyanok lehettek akik nyertek valamely választókörzetben, tehát kizárólag a képviselők közül lehetett minisztereket választani (helyüket listáról fel lehetett tölteni). A civil szervezetek száma megnőtt, befolyásuk és érdekérvényesítő szerepük felértékelődött, az országgyűlési képviselők elsősorban már nem a pártjuknak, hanem ezen szervezeteknek tartoztak elszámolási kötelezettséggel. 2020-ra Magyarország nem csak felzárkózott az EU más tagországaihoz, hanem a vele egy időben csatlakozott országokat messze maga mögött hagyta. A vészterhes időszak teljes lezárásaként törvényileg tiltották meg, hogy az ezredforduló és a kormányzati negyed összedőlése között dolgozó politikusokról közterületeket lehessen elnevezni, vagy bárhol szobrot lehessen állítani a tiszteletükre. Az MSZP, a FIDESZ, az MDF, valamint a kormányzati szerepet betöltő SZDSZ (azóta megszűnt pártok) logóját a horogkereszt és a vörös csillag mellett tiltott jelképpé nyilvánították. …
Utolsó kommentek