Ivádi blog

Amit a képen látnak az egy szerződés.

Egy megbeszélés, vagy üzleti tárgyalás végén a kézfogás azt jelenti, hogy a megállapodás mindkét fél számára elfogadható, már csak a papírokat kell elkészíteni (sokszor ez sem kell), de az többé nem kérdés, hogy ahhoz tartják-e magukat. Legalábbis ez így lenne helyénvaló.

Amikor a játszóterünket terveztük, akkor egy gumitéglákat gyártó cég felajánlást tett, miszerint (a reklámért cserébe) a homokos esésvédő területtnél olcsóbban biztosítja számunkra a gumiból készült felületet. Ennek megfelelően módosítottuk a költségvetést és így készíttettük el a kivitelezési tervet minden engedélyezéssel együtt.

Aztán egy héttel ezelőtt a gyártó azt mondta, hogy inkább mégsem tartja magát a megállapodáshoz. Már nem érdekli a reklám, nem érdekli, hogy velünk mi lesz, mivel tulajdonosváltás lesz náluk és valószínűleg az egész üzletágat megszűntetik.

Nem panaszkodni akarok, hiszen gyönyörű játszóterünk lesz így is. A módosítás elvett ugyan annyi pénzt, hogy két mérleghintával és egy rúgós-játékkal kevesebbet építünk be, ráadásul az esésvédő felület sem lesz olyan mint amilyennek megálmodtuk, de legalább van játszóterünk. Az üzleti korrektség viszont még annyira hiányzik néhány vezető beosztásban lévő emberből, hogy  az nem egy pofoncsapással ér fel, hanem inkább olyan mintha rámborult volna az egyik hinta.

Ma korán reggel megnéztem a játszóterünket. Még nincs teljesen kész, de így is gyönyörű. Odamentem a mászókához, megsimogattam, majd megpusziltam és most nem tudom eldönteni, hogy a játék volt keserű, vagy az én szájízem volt az.

Hollandok költöztek Ivádra. A minap meglátogatta őket néhány barátjuk, és én is éppen átszaladtam hozzájuk egy kis répatortával, amit a feleségem sütött, amikor is a következő helyzet alakult ki. A bemutatkozás után megkérdezték, hogy mivel foglalkozom, mire azt válaszoltam, hogy Ivád polgármestereként dolgozom. Elhallgattam, hogy országgyűlési képviselő is vagyok, mert szégyelltem azt. A titkom nem maradt sokáig az enyém, hiszen a hollandok kiegészítették a mondandómat és elárulták nekik, hogy bizony részese vagyok a magyar törvényhozásnak is. Első reakcióként rögtön hozzátettem, hogy független vagyok, semmi közöm azokhoz a törvényekhez, amelyekkel tele van a világsajtó (és azokhoz sincs amelyekkel nem foglalkozik mindenki, de legalább annyira a diktatúrát építik, mint a médiatörvény).

Belemélyedtünk a beszélgetésbe. Meséltem nekik a mai magyar politikai helyzetről, a Fidesz kétharmadáról, az Alkotmánybíróságról, a sztrájktörvényről, a magánnyugdíjpénztárakról, a Költségvetési Tanács megszüntetéséről, az ÁSZ új vezetőjéről, a Köztársasági Elnökünkről, és még ki tudja miről. Egyre csak szörnyülködtek, majd fintorogva megkérdezték, hogy ismerem-e azokat a fideszes képviselőket, akik ezeket a törvényeket megszavazták, és ha igen, akkor milyen emberek ők, vannak-e szarvaik, gonosz-e a tekintetük, esetleg sebes-e a nyelvük a sok talpnyalástól.

Egy pillanatra elakadt a szavam. Igen, ismerem őket. Ismerem a Pistát, a Zsoltot, az Imrét („és valahány név a naptárban”), nagyon sokat tudok arról, hogy honnan származnak, hány gyermekük van, és hogy miként tanították meg őket biciklizni, mikor voltak éppen betegek, hogy hol és mit vásároltak karácsonyra. Kijelenthetem, hogy legtöbbjük nagyon szimpatikus ember, akikkel szívesen beszélgetek a folyosón, és néha még egy sörre is beülünk valahová.

Ez elhomályosítja a látásomat, hiszen elfelejtem őket, mint csoportot jellemezni, mert amihez most segítő kezet adnak, az szinte megbocsáthatatlan bűn. Azt tudom, hogy könnyű magyarázatot találni egyes cselekedeteinkhez, ők például annyira haragszanak a szocialistákra, hogy minden jó, ami nekik nem tetszik, de ezzel maximum magukat áltathatják. A szocialisták valóban katasztrofálisan kormányoztak, de a fideszeseknek nem ez a legfájóbb, hanem, hogy kétszer (sőt háromszor) is legyőzték őket. Semmi sem drága tehát, hogy soha többé ne kerülhessenek hatalomra, úgy gondolnak rájuk, mint akiknek szarvuk van, gonosz a tekintetük, és sebes a szájuk.

Arra pedig talán majd évek múlva döbbennek rá, hogy a demokráciát megcsúfolva egy diktatúra kiépítését segítették. Nem, nem azok teszik ezt, akik a Fideszt kétharmadhoz segítették, velük takarózni már szinte nevetséges, hanem ők, a Pisták, a Zsoltok és az Imrék, akiknek egyszer ezért felelniük kell. Mert eljön az idő, amikor a Fidesz hatalma is megroppan, attól tartok Orbán Viktor sem fog örökké élni, és akkor majd jogosan keresik az emberek a bűnbakokat, mert addigra mindenki látni fogja, milyen mélyre süllyedt az ország az önkényuralomban. Lesznek majd főbűnösök, mondjuk egy tucatnyian, és lesznek bűnösök, úgy kétszázvalahányan. Pisták, Zsoltok, Imrék.

A IV. Batyus Galopp 2010 július 31-én kerül megrendezésre Ivádon. Tavaly csináltuk az elsőt, idén lesz a negyedik, jövőre a kilencedik, majd 2012-ben a második.

Nagyon szeretnénk, ha Önök is eljönnének, és ennek érdekében szinte bármire képesek vagyunk. Kérjenek bármilyen programot, legyen akármilyen kívánságuk, mi teljesítjük!

Van aki sakkozni akar, és volt aki azt kérte, hogy valaki majd korrumpálja nálunk. A kettőt kombinálva korrupciós sakkot lehet játszani, ahol a figurák lefizethetőek lesznek. Volt aki azt mondta, hogy a balatoni nyaralását kellene lemondania, ha el akarna jönni, a kedvéért felállítunk idén is egy medencét és hozunk bele a Balatonból vizet. Van aki demonstrálni, tűntetni akar, neki létrehozzuk a felvonulások terét, ahol bárki, bármilyen ügy mellett felvonulhat. Volt aki azt mondta, hogy csak akkor jön el, ha sörétes puskával háromszor a levegőbe lőhet. Na ő nem jön. Volt aki a pamplonai bikafuttatás mintájára birkák elől akar rohanni, ő itt lesz. Van aki kihalt állatokat szeretne simogatni, és van aki katonákat. Mindketten jönnek. Volt aki azt kérte, hogy lőhessen a polgármesterre paint ballal, az ő kívánságát is teljesítjük, feltéve ha elég ügyes.

Többen akarnak a domboldalon, ferdepályán focizni, nekik egész bajnokságot szervezünk. Volt aki azt kérte, hogy az utcán madáretetők legyenek felállítva végig a rendezvény helyszínéig, és mi már készítjük is azokat. Van egy pecás, aki halat szeretne fogni, neki hozunk egy pontyot, egy akváriumot és pecázhat egész nap. Van aki állatokat akar kínozni, neki felállítottuk a kalodát, ott fog szenvedni egész nap az ötletért. A gyerekek kikövetelték, hogy egy egész sátor álljon a rendelkezésükre tele játékkal, és sok kedves felnőttel, akik őket szórakoztatják. Ez is meglesz. Van aki csak akkor jön, ha adunk neki paprikás krumplit. Nem gond, megfőzzük. No és persze sokan akarnak idén is elindulni a Batyus Galopp futamon, ami a Nemzeti Vágta paródiája és bármivel lehet versenyezni, kivéve a lovat.

Önöket is várjuk nagyon sok szeretettel, ha külön feltételeik, kérésük van és nem elegek a fentebb leírtak, akkor keressenek bennünket bátran!
 

A Batyus Galoppról: www.batyusgalopp.hu

Ivádról. www.ivad.hu
A prosztata problémákról: http://www.vitalland.hu/ferfigondok?balazs

Facebookon csoportunk is van: http://www.facebook.com/topic.php?topic=140&uid=121879357849995#!/group.php?gid=121879357849995
 

Elérhetőségeink: 06/36- 568-121, 06/70-457-45-00,info@batyusgalopp.hu

Mielőtt Gyenesei elhagyta a miniszteri széket, gyorsan,(értsd úgy, hogy külön elbírálással) szétosztott 300 milliót, melyből 200 saját megyéjébe jutott. Azon települések egynegyede, akik egyáltalán kaptak pénzt ebben a körben, a saját választókörzetében voltak! 49 település kapott támogatást az egész országban. Ebből 31 volt somogyi.

Ekkor már Varga is osztogatott, igaz csak három településnek. Ebből az egyik egy békési helység (ő békés-megyei), a másik szocialista vezetésű, a harmadik biztosan a kakukktojás (Arnót egyébként, szóval ha tud róla valaki valamit, akkor írja meg nekünk kommentben!) Az adatok itt letölthetőek:

http://www.bm.hu/web/portal.nsf/29158ada801416a7c1256f85003462a3/fa6b6abe84afa55fc1257566003fb52d?OpenDocument