Annak idején még én is jártam Ivádon óvodába. Annak már több mint 30 éve. Eddig nem volt semmi gond vele...

Az elmúlt évek politikai ámokfutásának köszönhetően be kellett zárnunk 2002-ben az iskolát, majd 2004-ben bezárták a postát és idén terítékre került az óvodánk. Első lépésként nem a megszűntetésről van szó, az ovi működhet tovább nyugodtan, de egy olyan kis település mint Ivád nem tarthat fenn önállóan intézményt, még akkor sem ha az teljes kapacitással működik (nálunk ugyanis 25 a névleges befogadóképesség amitől 10%-ban nyugodtan eltérhetünk, így jelenleg 27 gyermekünk van az oviban) különben elesünk az ÖNHIKI (önhibáján kívül nehéz gazdasági helyzetbe került településeknek járó kiegészítő támogatás) egy jelentős részétől, amit nem engedhetünk meg magunknak.

Szóval keresni kell egy másik települést amelynek van olyan óvodája, vagy iskolája amely fogad bennünket mint tagintézményt.

Logikus gondolatként rögtön Pétervására jött szóba, mind a három csatlakozni kívánó település (Erdőkövesd, Váraszó, Ivád) képviselőtestülete meg is hozta a döntést ezzel kapcsolatban. Aztán valakinek eszébe jutott, hogy ez rendben van, de mivel a pétervásárai ovi csoportlétszáma és egyben a gyermekek száma is megnő ezért az eddigi vezető már nem foglalkozhat a továbbiakban saját maga is a lurkókkal, neki úgy nevezett független vezetőnek kell lennie. Az ő eddigi munkáját a csoportszobában át kell vennie valakinek, ezért fel kell venni egy új óvónőt. Pétervására azt mondta, hogy ezt természetesen a három tagintézménynek kell állnia, hiszen miattunk kell létszámot bővíteni. Valami logika van benne, de úgy összességében elég furán hangzik, hogy a péterkei óvónőnek Ivád, Váraszó és Erdőkövesd fizeti a bérét, ráadásul az intézményvezető azért továbbra is a pétervásárai ovit irányítja elsősorban és nem a leendő tagintézményeket, az új munkatárs pedig a péterkei gyerekekkel foglalkozik. Úgy gondoltam volna, hogy igazságosabb lett volna ha ők is beszállnak a finanszírozásba, de mint azt tudjuk előbb ittak volna nagy kortyokban savat mintsem valami olyat fizessenek ami másra átlőcsölhető.

Mivel elég pocsék volt az egész döntés előkészítése és hirtelen többletkiadásokkal néztünk szembe elkezdtem gondolkodni más lehetőségeken is. Mivel több száz helyen az országban az iskolához tagozódott az ovi így jött az isteni szikra, hogy miért ne tegyük mi is ezt, hiszen akkor nincs extra kiadás. Igen ám, de az iskolaigazgatónk kihasználandó az adódó helyzetet úgy döntött, hogy akkor most kiharcol egy plusz adminisztrátort. Saját maga is elmondta, hogy a tagintézmények nélkül is nagyon kellene egy ember, de ha nincs rá keret akkor nélküle is mehetnek az óvodák, megoldják a feladatot. (Itt megjegyzem, hogy évtizedek óta minden papírmunkát a saját intézményvezetőink végeztek el, így lesz ez eztán is, szakmai felügyeletről meg hallani sem akartunk, hiszen tökéletesen elégedettek vagyunk a pedagógusainkkal akik nem szorulnak irányításra, így nem is nagyon értettem a többlet feladatokat, de mindegy)

Szóval ott tartunk, hogy akkor az iskolához is fel kell venni egy embert. Ekkor volt az a halva született ötletem, hogy ha már mindenben együtt vettük ki öten a részünket, akkor ezt is megoldhatnánk együtt. Ennél a pontnál kapott röhögő görcsöt az előbbi témánál már említett, szerintem roppant arcátlan pétervásárai képviselőnk. Persze ha mi a kicsik összefogtunk volna, akkor először a közös történelmében Pétervására is megtudta volna milyen más helyett áldozatot hozni, de erre mi alkalmatlanok vagyunk. Javasoltam, hogy akkor ne vegyünk fel plusz embert, oldják meg az iskolában nélküle a problémát, így nem kerül senkinek semmibe az egész. Ezt is elvetették, aztán elnapoltuk a döntést.

A néhány napnyi szünetben újabb javaslattal álltam elő (mert közben az is kiderült, hogy mivel társulásban látjuk el a jövőben az oktatási feladatot, ezért a kistérségtől lekérhetjük a kiegészítő normatívát, ami Ivád esetében évi 3,2 millió forint. Értik?! Ezt évek óta megkaphattuk volna, de senkinek nem jutott eszébe és bár nem kell ebben egyetértenünk, de ez nem a polgármester feladata lett volna. Valaki, vagy valakik már megint nagyban tojtak a kistelepülésekre a társuláson belül) Közben Erdőkövesd úgy döntött, hogy ők teljesen függetlenül a mi döntésünktől az ovihoz csatlakoznak. Akkor is, ha így egyedül nekik kell majd kifizetni az új kolleganő fizetését. Ehhez nem tudok mit hozzászólni, remélem valaki majd tájékoztatja a lakosságot a választásoknál, hogy milyen könnyedén dobálóztak a milliókkal és erre az sem mentség, hogy a plusz normatívából futja rá, mert a hirtelen jött pénz még nem indokolná a pazarlást (például csökkenthetnék vele a tartozásukat a közös felé). Szóval kitaláltam azt, hogy akkor vegyünk fel egy embert az iskolához, mi kifizetjük a teljes bérét egyedül, de akkor dolgozzon nálunk Ivádon és csak akkor menjen be a suliba, ha a tagintézményekkel való adminisztrációt kell intézni (havi egy-két nap). Ha én állom a fizetését akkor dolgozzon nekem és ne úgy történjen ahogy Erdőkövesd esetében aki kifizeti a bért az oviba, az ember Pétervásárán dolgozik, pétervásárai gyerekekkel, ráadásul még ő is péterkei. Felhívtam telefonon a váraszói polgármestert és kérdeztem, hogy az előterjesztésbe belevegyük-e őket is, vagy ne. Azt mondta, hogy ha itt neki nem kell fizetnie semmit akkor természetesen ő is az iskolához akar tagozódni, úgy írjuk meg a vitaanyagot, hogy ők is benne legyenek.

Gondoltam bemegyek a pétervásárai polgármesterhez egyeztetni és megbeszélni vele, hogy így már nem terheli őket semmilyen költség, legyenek már szívesek rábólintani. Kénytelen voltam végighallgatni az újabb intelmeit, bölcs okfejtéseit, szigorú tekintetű dorgálásait, miközben azon gondolkodtam, hogy honnét vesz annyi önbizalmat, hogy más polgármestereket oktasson ráadásul úgy, hogy még csak sikeresnek sem mondhatja magát, de nem szóltam egy szót sem mert el kellett érnem, hogy mellettünk szavazzanak. A végén azt mondta, hogy ő ugyan nem fogja megszavazni, de a testülete valószínűleg igen és a véleményét az ülésen is el fogja mondani. Bravo.

Szóval eljött a testületi ülés. Érveltem a határozati javaslat mellett, hogy ez senkinek nem kerül semmibe, a plusz munkaerő is megoldódott, nekünk viszont Váraszóval egyetemben nagyon fontos, hogy minél kedvezőbben tagozódjunk. Az első aki szót kért a váraszói kolléga volt aki bejelentette, hogy ők is az ovihoz tagozódnak, mégpedig azért, mert (most figyeljenek!) megtanulta az üzleti életben, hogy ingyen nincsen semmi, így inkább kifizeti az óvónő bérének ráeső részét. Értik ezt?! Megspórolhattak volna a településüknek félmillió forintot évente, de ő neki ez nem tetszett. Persze szívesen mondtam volna, hogy ha akar, felőlem fizethetett volna az iskolai adminisztrátor fizetésébe is, ha ettől nyugodtabb az üzleti lelke, de ehhez az kellett volna, hogy ne az ülésen szembesüljek a fejleményekről. Illett volna előtte értesítenie az álláspontja megváltozásáról, mert én meg azt tanultam meg az üzleti életben, hogy ha valaki mond valamit akkor ahhoz tartja magát, vagy időben szól az új helyzetről, különben hitelét veszíti a partnerek előtt. Ennél még szebb, hogy ennek tudatában már azt sem szavazták meg, hogy Ivád egyedül tagozódjon az iskolához, pedig ez továbbra sem került volna senkinek semmibe. Erdőkövesd sem szavazta meg, pedig egy-két hónappal korábban amikor az iskolájukkal tagozódtak ugyanígy akkor szó nélkül mindenki feltette nekik a kezét, hiszen senkinek nem került semmibe, a plusz költségeket magukra vállalták (ahogy mi is tettük volna most). Ebben sem találom a logikát és a tisztességet, de ez az ő dolguk. Pétervására egyetlen képviselője sem állt mellénk, pedig nekik sem került volna egyetlen forintjukba sem a változtatás. Köszönjük a jóindulatot! Kisfüzes tartózkodott.

Így maradt nekünk is a pétervásárai óvoda, hacsak nem jeleneik meg jóságos település polgármestere aki azt mondja: megértem a helyzetet, gyere hozzánk, mi szívesen fogadunk.