HTML

Utolsó kommentek

  • Az IFE JELENLEGI ALELNÖKE: TISZTELT POLGÁRMESTER ÚR. Lehet hogy nem itt kéne ilyeneket megkérdezni ezért előre is elnézést ké... (2014.02.24. 20:12) Ivádi Fiatalok
  • ColT: És valahogy meg tudjuk érteni a dolgot. Érdekes módon mindenfélére van pénz, de amikor arra kerül ... (2010.10.12. 21:08) Trükkös falurombolás 2.
  • ColT: "melyet talán senki más nem ért, csak az Önökhöz hasonló pártkatonák, akik a legsanyarúbb időben i... (2010.10.12. 19:29) Trükkös falurombolás 5.
  • Artaban: Van. (2010.03.08. 21:44) Mondd mennyit ér az ember...?! hatodik rész
  • slysco: Ha ehhez még hozzávesszük azokat a településeket, amelyek igazából nem is veszteségesek, csak a kö... (2009.11.05. 18:55) Trükkös falurombolás. 1
  • Utolsó 20

Naptár

október 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Trükkös falurombolás 5.

2009.10.29. 10:18 Ivády Gábor

Aztán jött az értesítés, hogy összesen 500 ezer forintot adtak.

Íme a reakciónk:

 


Tisztelt Miniszter Asszony/Úr!

Ivád a fizetésképtelenség határán mozog, mivel a Pénzügyminisztérium úgy döntött év elején, hogy amit kamatmentes kölcsönként kaptunk összeget a falugondnoki kisbuszunk megvásárlásához (ezért koldultam tavaly a Parlament mellett), azt felhalmozási pénzmaradványnak tekintette, kvázi úgy gondolta, hogy Ivád hirtelen a gazdag települések közé tartozik, nem jogosult önhiki-re.

Írtam leveleket, amelyekre érdemi válasz nem érkezett. Varga miniszter úr még arra sem volt hajlandó, hogy telefonon váltson velem pár szót.

Abban reménykedtünk, hogy a korábbi téves döntéseket majd a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása című pályázaton próbálják meg orvosolni.

Most érkezett az értesítést, hogy 500 ezer forintot kaptunk ezen a címen. Köszönjük!

Erdőkövesd mindösszesen 9 kilométerre helyezkedik el tőlünk, ők önhiki-ben is sok milliót kaptak, most pedig hárommilliót ugyanazon a pályázaton ahol mi ötszázezret. Köztartozásuk szinte nincs, sőt egy negyvenmilliós nyugdíjas otthont építenek éppen. Alig laknak egy kicsivel többen, mint Ivádon. Ja, majd elfelejtettem, szocialista a polgármester.

Az Önök szakértői kormánya (de beszélhetünk polgármesterségem, azaz 2002-óta bármelyik kormányról) a mutyizástól és a sógor-komaságtól olyan szemellenzővel jár, amely nem csak az oldalra tekintést akadályozza meg, hanem az egész szemüket eltakarja. A pályázati elbírálásoknál soha nem a rászorultságot, hanem a településvezető politikai hovatartozását, a pártjuk érdekeit vették/veszik figyelembe.

Nem segítséget kérek, mert teljesen felesleges. Önök emberileg alkalmatlanok rá. Olyan torz értékrendet alakítottak ki magukban, melyet talán senki más nem ért, csak az Önökhöz hasonló pártkatonák, akik a legsanyarúbb időben is csak a saját és barátaik boldogulását szolgálják.

Önök soha nem jártak Ivádon. Tartsák meg ezt a szokásukat! Fentebb említett döntésük után Ivád község képviselőtestülete azt a döntést hozta, hogy Önöket persona non grata-nak, azaz nemkívánatos személyeknek tekintik a faluban. Kérjük Önöket, hogy ne jöjjenek hozzánk, mert nem látjuk Önöket szívesen!

Mondhatják, hogy eddig sem jártak itt, hát ezután sem jönnek, sőt, hogy eszükbe sem jutott idelátogatni, de sokkal jobban tennék, ha egy kicsit elgondolkodnának eddigi tevékenységükön és elszégyellnék magukat. Annál kínosabb, mint hogy egy egész település elutasítja magukat, szerintem nincs, hiszen Önök politikusok, vagy ezt hiszik magukról.

Annak érdekében pedig, hogy soha ne felejtsük el, áldásos tevékenységüket, név szerint felsorolva azt a határozatot hoztuk, hogy Önökről soha nem fogunk közterületet elnevezni. Az utcák nem, de a legkínosabb ivádi határozat megőrzi Önöket az utókornak.

Lenne még egy kérésünk. A választások közeledtével, ne kezdjék el felfedezni magukban a szociális érzékenységet, a vidéki kötödést, a kistelepülésekért érzett mély aggodalmat. Hiteltelen lenne.

Végül hab a tortán, hogy előálltak a korrupció ellenes javaslatukkal. Szeretném megismertetni Önöket egy-két olyan szóval, amely eddig hiányzott a szótárukból:

Erkölcs, morál: a magatartásunkat befolyásoló, általunk (vagy a társadalom által) helyesnek tartott, olyan szabályok összességét értjük, amelyek túlmutatnak a jog és az egyéb írott szabályok keretein. Az erkölcs szabályai a társadalmi normák egyik típusát jelentik. Más megfogalmazás szerint az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.

További jó munkát nem tudok, de erkölcsi megtisztulást nagyon őszintén kívánok!

Ivády Gábor  - Ivád község polgármestere                                                   


Megjegyzés1: Akik a levelet kapják (nem felelősség, hanem abc sorrendben): Bajnai Gordon, Burány Sándor, Csehák Judit, Csillag István, Csizmár Gábor, Dr. Herczog László, Dr. Oszkó Péter, Draskovics Tibor, Göncz Kinga, Gráf József, Gyenesei István, Gyurcsány Ferenc, Kákosy Csaba, Kiss Péter, Kóka János, Kolber István, Kökény Mihály, Lampert Mónika, László Csaba, Medgyessy Péter, Németh Imre, Rácz Jenő, Sós Tamás, Szűcs Erika, Varga Zoltán, Varga István, Veres János.


Megjegyzés2: Saját költségemen biztosítok önöknek egy szociális kupont, mellyet beválthatnak Ivádon (illetve megbízottaik, vagy ha személyesen szeretnék, akkor szóljanak és kivisszük azt a falu határába, hiszen nem örülnénk neki ha beljebb jönnének.

 

 

 

4 komment

Címkék: politika panaszkönyv ivád segítség!

Trükkös falurombolás 4.

2009.10.29. 10:14 Ivády Gábor

Aztán válaszoltam:

Tisztelt Államtitkár Úr!

Levelében megértésre és együttműködésre kér a látványos demonstrációval, és a nagy sajtóvisszhanggal szemben, melyek úgy gondolja, hogy nem segítik a probléma megoldását.

Talán az elmúlt évek negatív tapasztalatai ösztönöztek arra, hogy minden eszközt megragadva próbáljam érdekeinket érvényesíteni, a helyzetünket artikulálni.

Az a bizalom, amelyről Ön beszélt, bennem sokáig élt. Sajnos azonban sok esetben érzékeltem, hogy a pályázati elbírálásoknál, a települések nem mindig a rászorultság alapján, hanem sok esetben a polgármester politikai hovatartozásának függvényében kaptak több, vagy kevesebb pénzt. A legutóbbi (működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása) pénzosztásnál is kérdően néztem az összegekre, és nem értettem, hogy miként lehet egy önkormányzat működésképtelen, miközben folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre, azaz önerőre mindig el tudnak különíteni pénzt (nem csak papíron). Ők milliókat kaptak, míg Ivádnak 500 ezer forint jutott, miközben polgármesterségem hét éve alatt mindösszesen 85 méternyi, azaz a vicc kategóriájába tartozó hosszúságú járdát sikerült építenünk. Ha ezt mind csak vádaskodásnak tekinti, akkor nagyon szívesen készítek erről egy kimutatást, bár talán mindenkinek jobb, ha ennek nem állok neki (csak azt nézzék meg, hogy mondjuk Erdőkövesd (szocialista polgármesterrel) mennyit kapott az elmúlt 7 évben, és ehhez képest Ivád milyen összegekhez jutott, és az aránytalanság még akkor is fenn fog állni, ha nem túl korrekt módon lakosságarányosan tekintünk a számokra).

Persze akkor más(ok) volt(ak) a miniszter(ek), az államtitkár(ok) és sorolhatnám tovább, de ezzel az okfejtéssel most nem jutunk előbbre.

A kért bizalmat nagyon szívesen újraépítem magamban. Még akkor is, ha nem tudtam nem észrevenni a levelében azt az apró célzást, mellyel a főállású tevékenységemre utalt. Nagyon szívesen kifejtem egyszer az ezzel kapcsolatos véleményemet, hátha sikerül végre rámutatnom, hogy nem ez viszi csődbe az önkormányzatokat, és hogy milyen hatása lenne egy olyan szabályozásnak, hogy a kistelepüléseken csak társadalmi megbízatásban lehetne a polgármesterséget ellátni. Én úgy gondolom, hogy megdolgozok azért a pénzért amit kapok, de nem lenne ellenemre, ha minden közigazgatásban, és állami érdekeltségű cégnél dolgozó embernél be tudnánk vezetni egy minőségellenőrzési, teljesítményfüggő fizetési struktúrát, mert akkor rengeteg pénzt tudnánk megtakarítani (és lehet, hogy én nem is kapnék kevesebbet). Kezdhetnénk a minisztériumoknál, folytathatnánk a rengeteg külsős-belsős bizottsági helyeknél, állami cégeknél, és zárjuk az önkormányzatoknál. Tehát az elvégzett munkához kössük a javadalmazás mértékét és ne a beosztáshoz.

Egyébként, ha jelen pillanatban van önöknél mondjuk egy betöltetlen államtitkári, vagy osztályvezetői poszt, akkor szívesen megteszem a kellő lépéseket.

Eddigi politikai pályafutásom alatt, mindig korrekt módon jártam el, ennek megfelelően, ha valóban megoldjuk a fennálló problémát, én ezt ugyanúgy közölni fogom a sajtóval, megköszönve az együttműködésüket, és a rugalmasságukat, mint ahogy a problémára felhívtam a figyelmet. Egy demonstrációval jelen körülmények között csak tovább feszítenénk a már így is a szakadás határán lévő társadalmi feszültséget (ami egyáltalán nincs ellenemre, ha Ivád jövőjéről van szó és nem találjuk meg az együttműködés módját).

Újult bizalommal és a problémánk megoldásának reményében, maradok tisztelettel,

Ivády Gábor - polgármester

Ivád, 2009-07-24

Szólj hozzá!

Címkék: politika panaszkönyv ivád segítség!

Trükkös falurombolás 3.

2009.10.29. 10:08 Ivády Gábor

 És jött a válasz... (kattintásra nagyobban is olvasható)


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Trükkös falurombolás 2.

2009.10.29. 10:02 Ivády Gábor

Íme a levelem, melyet július 20-án írtam:

Tisztelt Miniszter Úr!

Ivád önhibáján kívül, tulajdonképpen fizetésképtelen állapotba került. Mivel pénzt nem tudok csinálni, ezért demonstrációt fogok szervezni az áldatlan állapotunkra való figyelemfelhívás érdekében. Mielőtt bármilyen lépést tennék a sajtó és a többi polgármester felé, szeretném ha hivatalos állásfoglalást adnának a helyzetünkről, vagy megvizsgálnák a probléma megoldásának lehetőségét.
Mellékelem azt a levelet, mely magában foglalja lényegi információkat. Ezt először a blogomban jelentetem meg, majd ennek összefoglalóját használva sajtótájékoztatót hívok össze és demonstrációra hívom a hasonló helyzetben lévő polgármester kollégáimat. Félre ne értsen, nem fenyegetem, hanem korrekt módon tájékoztatom a tervezett lépéseimről.
Amennyiben lehetőség van rá, akkor kérem, oldjuk meg fehár asztal mellett a helyzetet!
 
Tisztelettel,
 
Ivády Gábor
polgármester (Ivád)
 

 
Aztán itt a melléklet, amit ehhez a levélhez csatoltam:
 

Újabb gyöngyszemet szeretnék megosztani Önökkel. Csak bírják követni!

Ivád nagyon régóta ÖNHIKI-s, azaz önhibáján kívül nehéz gazdasági helyzetbe került település. Ez azt jelenti, hogy minden évben (nagyon pontos pénzügyi kimutatással alátámasztva) kapunk az államtól körülbelül 5-6-7-8 millió forint kiegészítő támogatást, hogy ki tudjuk fizetni a közüzemi számlákat, a béreket, segélyeket.

Talán emlékszenek rá, hogy tavaly koldulnom kellett annak érdekében, hogy meg tudjuk vásárolni a falugondnoki kisbuszt. A XVI. kerületi önkormányzat a segítségünkre sietett és november környékén átutalt 10 millió forintot. A busz megvásárlása (a közbeszerzés kiírása, a pályázati elszámolás, stb miatt) csak idén márciusban történt meg. Ennek az volt a következménye, hogy a naptári év fordulóján ott volt a számlánkon ennyi pénz. Mivel ez felhalmozási összegnek tekintendő, ezért az idei önhikiből teljesen kiestünk, azaz a segítségnyújtás miatt idén majdnem a busz árának megfelelő összeggel kevesebbet kapunk. Tehát az állam nem csak, hogy nem segített a busz vásárlásánál, hanem még meg is büntet miatta.

Aztán végre volt egy cég, aki bejelentkezett Ivádra, és fizetett körülbelül négy millió forintnyi helyi iparűzési adót. Mivel ez év közben történt, ezért természetesen a költségvetésünkben ezzel az összeggel nem terveztünk, de szinte azonnal el is vitte ezt az összeget a sok tartozás. Év végén több lett a saját bevételem, ezért a befolyt összeg jelentős részét vissza kellett fizetnünk az államnak. Így a pénzmaradványunk sem maradt meg, ami halmozódott, belejátszik a felhalmozási pénzmaradvány, a helyi iparűzési adó többletbevétel.

Persze mi abban a hitben éltünk, hogy kapunk majd önhikit, ezért önhiki-előleget igényeltünk, hogy egyáltalán működni tudjunk (tettük ezt minden évben, és teszi ezt minden önhikis település). Most jött az elszámolás, ebben ezt visszavonják, illetve vissza kellene utalni, de mivel nincs egyetlen forintunk sem, ezért pontosan 0 ft állami támogatást kapunk ebben a hónapban. A következő hónapban még visszavonnak 450 ezer Ft körüli összeget, ebbe még nincs benne a befizetendő kamat, amit lehet, hogy egyszerűen inkasszálni fognak, ha nem utaljuk át.

Hogy állunk most?

A tartozásunk 13 millió körül van, ebből 9 millió a „körjegyzőség” felé, hitel 1.125 ezer, az államháztartás felé kb. 1.800 ezer Ft, a többi számla. A kifizetetlen számla pontos összege jelenleg: 1 546 426 forint.

A telefonjaink egyirányúsítva vannak. Ez szerintem mindent elmond.

Ivádon az elmúlt években egyetlen fejlesztés sem történt, karbantartás is csak ímmel-ámmal.

Most fogom az összes befizetetlen csekkünket és szépen elsétálok a miniszter úrhoz, hogy fizesse azokat ki, hiszen náluk maradt az a pénz, amelyből ezt meg tudnánk tenni. De nem egyedül megyek. Megkeresem az összes olyan települést, amely hasonló helyzetbe került az elmúlt időben, és együtt adjuk át a kifizetetlen számláinkat. Igen, demonstrálni, felvonulni fogunk. Vélhetőleg sok száz polgármester ( a szociális törvény-módosító indítványomhoz tavaly ősszel sikerült több száz polgármester aláírását megszereznem, vélhetőleg most sem zárkóznak el az együttműködéstől). Tiltakozni fogunk az önkormányzatok alulfinanszírozása ellen, elegünk van abból, hogy különböző „trükkökkel” igyekszenek minél több pénzt elvonni tőlünk. 

1 komment

Címkék: politika panaszkönyv ivád segítség!

Ivádi anekdóták 3. - járda

2009.10.09. 12:21 Ivády Gábor

Hogy igaz-e a történet, magam sem tudom, de ha valaki ellátogat Ivádra az most is jól láthatja, hogy a 680 méter hosszú Dózsa úton mindösszesen 85 méter járda épült.

Történt ugyanis, hogy az akkori országgyűlési képviselőnk éppen a falvakat járta azt bemutatván, hogy hova milyen összegű támogatást juttatott. Ide tizenötmillió, oda húsz, amott negyven, de még kétszázmilliós támogatást is kaptak több helyen, Ivádnak azonban az évek alatt mindösszesen 73 ezer forint jutott.

A sebtiben összehívott falugyűlésen, úgy döntöttek a vének, hogy a Dózsa útra kell járdát építeni, mert ott csak centizgetik a gyalogosokat az autók, meg a buszok. Írták is a pályázatot bőszen, hívtak szakértőt, meg mérnököt, meg vízügyi szakembert és statikust, útépítőt és ellenőrt, majd az ellenőr ellenőrét és még az ő főnökét is. Mindenki hozzá-, vagy beleszólt, majd távozáskor átnyújtotta a rangjához méltó összeget tartalmazó számlát. Nem csüggedtek, tudták, hogy ez is benne van a 20 millió forintban, merthogy ennyibe került volna az egész építés.

Elkészült a pályázat, beadták. El is fogadták, majd behívtak a polgármestert egy személyes beszélgetésre. Azt mondták neki, hogy elfogadták az összeget és nemsokára át is utalják mind a 16 milliót. Azt hitte rosszul hall, de kiderült, hogy a 20 millióban benne van a 20% áfa amit természetesen nem utalnak át. Először azt kérdezte a falu vezetője, hogy miért visszafelé számolják az adót, hiszen ha 16 milliót kapnak akkor annak az áfája 3,2 millió és nem négy, így eltűnik 800 ezer forint, de a válasz az volt, hogy az nagyon jó helyre tűnik el és túl sokat aggodalmaskodik. Arra a kérdésre, hogy miért nem utalják az áfát, hiszen Ivádnak is ki kell azt fizetnie és nem igényelheti később vissza, valami olyan választ adtak, hogy a falu dologi kiadásainak felhalmozási részének a normatívával kiegészített töredéke, melyből a személyi juttatások után fizetendő tb járulék összegéből levont súlyadó úgy sem ad lehetőséget semmire. Ne olvassák el újra ha nem értették, mert értelme pont annyira nincs ennek a mondatnak, mint azoknak akik mondták. Lógatta a polgármester a fejét miközben hazabandukolt, összehívta a falu apraját-nagyját és elmondta nekik a fejleményeket. Megbeszélték, hogy akkor egy kicsivel keskenyebbre építik, de akkor is lesz szép járdájuk. Újabb terv, újabb szakértők, engedélyezési díjak, stb. Mire mindennel elkészültek a tavasz nyárba fordult. Szinte vígan vitték be a megyére az új tervet, hogy nézzék át, majd utána küldjék a pénzt, mert augusztusra ők már járdán akarunk sétálgatni fel, s alá. A megyei hatalmasságok nézegették a beadványt, dörzsölték a halántékukat, majd kérdőn odafordultak a polgármester felé, hogy miért 16 millióval számoltak. A bolondja még visszakérdezett, hogy ezek szerint mégis lesz 20 millió? Azt mondták nem, de elfelejtették levonni az összegből az önrészt, ami 20 %. De hát önrészről szó sem volt! A válasz megint nyakatekert volt: azért nem, mert az benne van a megítélt összegben, de azt persze nem adhatják oda. Ez megint 20%, ami négy millió forintot tesz ki, így az összeg 12 millió amivel gazdálkodhatnak. Szinte kidobták az irodából amikor megkérdezte, hogy miért a húszmillióból számolták a húsz százalékot, amikor már csak tizenhatnál járnak, sőt most már az áfa is egyre messzebb van az eredetileg megállapítottnál.

Újabb falugyűlés, osztottak, szoroztak és úgy határoztak, hogy ha még egy kicsit szűkítik a szélességet, de csak annyira, hogy egy kerekesszék egy tapasztalt vezetővel még elférjen rajta, akkor megépülhet a járda. A tervezőket és a szakembereket már szinte barátként üdvözölték, az egyikük meg is jegyezte, hogy amennyi pénzt már odaadtak nekik, abból simán bérelhetnének Ivádon egy házat és akkor nem kellene állandóan utazgatniuk. Lassan ott tartott a falu, hogy támogatást még nem láttak, de annyit fizettek már ki a papírokra amiből simán vehettek volna egy kisbuszt amely a nap 24 órájában a Dózsa útiak  rendelkezésére áll és mindenkit oda visz ahová kedve tarja. Amikor értesítették őket, hogy csúsztak a pályázati elszámolással és ezért két millió forinttal csökkentik a felhasználható összeget, már meg sem lepődtek, az egész falu heveny apátiába süllyedt. A falugyűlésre már nem nagyon ment el senki, akik ott voltak is csak azt várták, hogy kinyisson végre a kocsma. Nem akartak addig az utcán ácsorogni.

Elkészült az újabb terv, jöttek a tervezők, ellenőrök is ahogy szoktak és megint engedélyeztek mindent a megfelelő anyagi ellenszolgáltatás fejében. Közben elmúlt a nyár és levéllel szemetelték össze a járda helyét a fák. A tervben már olcsóbb aszfalt szerepelt, a föld kiásását, elhordását társadalmi munkában a lakosok végezték volna, a föld tömörítését meg rábízták volna Rőzsére, a falu tehenére.

A megyén végre jó hírrel szolgáltak. Így hangzott szó szerint: „Most már minden rendben van, megkapják az összeget. Gratulálok, kezdjék el a munkálatokat amint az idő engedi!” – mert hogy közben február vége felé járt az idő. A polgármester még biztos ami biztos alapon visszakérdezett, hogy biztosan megkapják-e a tízmilliót, de a válasz most is egy határozott „igen” volt. Boldogan indult kifelé, az ajtót nyitotta éppen, amikor még utána szóltak - ahogy Columbo szokott az őrületbe kergetve vele a gyanúsítottait-, hogy akkor idén megkapják az első felét, a többit a második ütem részeként jövőre. Hiába mondta, hogy akkor megint új tervek kellenek, mert sokkal drágább két részletben megépíteni valamit, kétszer kitelepülni a gépekkel, stb., újra kidobták azzal, hogy neki aztán semmi sem elég jó. Hazament. Nem csinált falugyűlést. Elővette a legelső tervet és megépíttetett az eredeti, széles, aszfaltos járdából pontosan 85 méternyit a 680 helyett, mert hogy ennyire futotta a pénzből. Közben kiderült, hogy kiürült a kassza és nem lesz belátható időn belül második ütem.

Ivádon ott fekszik 85 méternyi szégyen, emlékművet állítva az akkori politikusok ostobaságának.

(a mellékelt kép pedig azt mutatja, hogy mire kelhetett az ivádi járdára szánt pénz, hiszen sík területen alagutat építeni drága dolog.)

Szólj hozzá!

Címkék: panaszkönyv ivád segítség!

süti beállítások módosítása